
2009. június 28., vasárnap
2009. június 27., szombat
Két hír Nagy-Hideg Hegyről
A Nagy Hideg-hegyi turistaház gondnokot keres.
Tel.:(06-20)344-9533 Az önéletrajzokat pedig az aranykapuetterem@gmail.com címre várjuk!
A francba! Az álomállás. Kár, hogy erősen Mekk Mesterre hajaz a javító-karbantartó tudományom és az állás betöltésével nem csak a turistaház, hanem maga a Börzsöny is komoly veszélybe kerülne...
Másrészt:
Felkerültek a képeim a Hegy weboldalára :)
2009. június 24., szerda
2009. június 22., hétfő
Elindult a második NHH webkamera
2009. június 20., szombat
Szalonnasütés
2009. június 19., péntek
Kisirtáspuszta
2009. június 18., csütörtök
Az új kert
A napvitorla. Meglepően kellemes alatta ücsörögni. Nagyjából három óra alatt felrakták, bátran merem őket javasolni.
A hinta
Kilátás a teraszról
2009. június 8., hétfő
Megy a mutyi sutyiban
Egyetért a Fidesz és az MSZP a képviselői pénzek dugdosásában
Kovács Áron 2009. 06. 08., 13:41Az MSZP és a Fidesz egyetértésével támogatta a parlament illetékes bizottsága azt a javaslatot, amivel a képviselői költségtérítésekről szóló népszavazást akadályoznák meg. A tervezet egyszerűen törölné a költségtérítés kifejezést, de nem biztosítaná az átláthatóságot, és az sem egyértelmű, hogy a kérdésben kezdeményezett referendumnak útját állja-e.

Mindenki támogatta a javaslatot (képünk illusztráció)
Egyhangúlag támogatta hétfőn az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a képviselői költségtérítés megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat vitára bocsátását. Az EP-választások eredményét értékelő frakcióülések miatt foghíjas testület érdemi vita nélkül bólintott rá Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes önálló indítványaira.
A képviselői költségtérítések rendezése az után vált sürgőssé a pártok számára, hogy egy magánszemély, Seres Mária népszavazási kezdeményezést indított, és rövid idő alatt 525 ezer hiteles aláírást gyűjtött össze. A referendumon a választópolgároknak arra a kérdésre kellene választ adniuk, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?".
A törvénymódosítással azt akarják megakadályozni, hogy a kérdésben megtartsák a referendumot, hiszen ha a jogszabályt elfogadja a parlament, akkor az Alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy a kezdeményezés okafogyottá vált. A javaslat a kérdést úgy oldaná meg, hogy egyszerűen megszüntetné a költségtérítés fogalmát, még az alkotmányból és a képviselők díjazásáról szóló, 1990-es törvény címéből is kihúzná ezt a szót.
Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke a hétfői ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy Göndör javaslata nem biztos, hogy alkalmas a voksolás elkerülésére. A népszavazási kezdeményezés ugyanis azt kívánja elérni, hogy csak bizonylat ellenében fizessenek ki költségtérítést, míg a törvényjavaslat szerint mindenki megkapná a bérpótléknak átkeresztelt összeget, és csak utólag számolna el költségei egy részével.
A képviselők által kapott bruttó összeg a tervezet alapján lényegében nem változna, hiszen a költségtérítés helyett a javaslat bevezetne egy bérpótlékot. Ez ugyanúgy a választókerület és Budapest közti távolságtól függne, és megmaradna a lakhatási támogatás is. A törvényjavaslatot és az e miatt szükséges alkotmánymódosítás előterjesztését elolvashatja a parlament honlapján itt, illetve itt.
A változás csupán annyi lenne, hogy a képviselő összes jövedelmét, így a pótlékot is adókötelessé tennék. A javaslat értelmében a képviselő "e tevékenységével összefüggő javadalmával a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint köteles elszámolni". Így megváltozna az szja-törvény is, amely úgynevezett önálló tevékenységgé tenné az országgyűlési és az európai parlamenti képviselői munkát. A képviselők így jogosulttá válnának arra, hogy ezzel a tevékenységgel kapcsolatban költségeiket elszámolják, vagyis csökkentsék az adóalapot.
Nem biztosítaná viszont a tervezet a költségtérítések átláthatóságát, hiszen a jelenlegi szabályok szerint a képviselőkre is vonatkozna az adótitok, így nem lenne nyilvános, milyen költségeket számolnak el. Csiha Judit, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke erről az [origo]-nak azt mondta, egy módosítással esetleg a vagyonnyilatkozatok mellékleteként lehetne felsoroltatni a képviselőkkel, mire fordították a pótlékot, a nyilatkozat valóságtartalmát pedig a jelenleg is érvényes szabályok alapján a mentelmi bizottság vizsgálhatná.
Forrás: www.origo.hu2009. június 3., szerda
Hogyan kell kiszedni a kullancsot?
Korrekt cikk a kullancsokról
Súlyos, a központi idegrendszert megtámadó betegséget okozhatnak a hazánkban is sokfelé előforduló kullancsok, ezért ilyenkor, a tavasz – vagyis a kirándulószezon – kezdetén nem árt átismételni a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A kis vérszívók tekintetében az ország északi, és a Dunántúl déli része áll a legrosszabbul: az ott élők szerint néhol annyian vannak, hogy söpörni lehet őket.
|
|
Forrás: Kullancsszövetség |
A 2–4 milliméteres kullancsok emberre és állatra egyaránt veszélyesek, aki tehát az idő melegedésével olthatatlan vágyat érez kóborolni a természetben, annak érdemes fokozottan elővigyázatosnak lennie. Az igazán előrelátóak már a tél végén beadatják maguknak az apró rovarok által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltást, ami körülbelül 4 ezer forintba kerül, és már egyéves kortól alkalmazható. Az injekció azonban csak a káros szövődményektől óvja meg az embert, s a bőr alá fúródott kullancsot ettől függetlenül el kell távolítani a testünkből.
Magyarországon a Dunántúlon és az északi részeken találkozhatunk a leggyakrabban kullancsokkal. Legyünk különösen óvatosak a Balassagyarmat–Pásztó vonal mentén, Eger, Budapest, Cegléd és Tatabánya környékén, valamint a Pápa és Zirc, illetve Nagykanizsa és Kaposvár által bezárt területeken, de Szombathely, Zalaegerszeg és Pécs közvetlen közelében sem érdemes egy szál rövidnadrágban nekivágni a tájnak. Aki részletesebben is kíváncsi az egyes vidékek fertőzöttségére, az a www.kullancsinfo.hu oldalon talál egy igen hasznos kullancstérképet.
Ha már belénk akaszkodott a szemtelen kis vérszívó, a „kipiszkálásához” célszerű a gyógyszertárakban 1000–1500 forintért kapható kanalat vagy csipeszt használni. Sokan félnek a kullancsok kiemelésétől, de feleslegesen teszik: a hozzáértők szerint az sem baj, ha a fej esetleg beleszakad a bőrbe, mert 1-2 hét alatt az idegen test úgyis kilökődik. A nagyobb gondot az úgynevezett Lyme-kór okozhatja, amelyet szintén a kullancsok terjesztenek, s egyelőre nincs ellene védőoltás. A nyári influenza-szerű tünetekkel, kisebb lázzal, fáradékonysággal, gyengeséggel, ízületi gyulladással járó kór súlyos esetben a központi idegrendszert is megtámadhatja, ám egy vérvétellel kideríthető, hogy valaki megfertőződött-e ezzel a betegséggel. A fenti tünetek mellett a csípés helyén kialakuló vörös folt is a Lyme-kórra utalhat, de bőrpír esetén nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, hiszen a „kullancstámadás” után 2-3 napig (az allergiás reakció következményeként) amúgy is mindenkinél fellépnek ilyen szimptómák.
Az alattomos rovarok elsősorban a magas füves, bozótos területeken várnak ránk, de ott vannak a lombos erdőkben, sőt a városi parkokban és a kiskertekben is. A fűszálakon és a levelek fonákján húzódnak meg, aztán belekapaszkodnak a ruhánkba, s a fényvédett területek (a testhajlatok, a hajas fejbőr) felé iparkodnak, majd befúródnak a bőrbe. A különösen veszélyes vidékeken akár minden ezredik vérszívó hordozhat valamilyen fertőzést, ezért érdemes kullancsriasztóval lefújnunk magunkat, illetve 4-5 óránként tüzetesen megnézegetni egymás testét, ami szórakozásnak sem utolsó. Évente 1500 Lyme-kórós beteget jelentenek hazánkban, a veszélyt tehát könnyelműség félvállról venni.
Az enyhe tél idén is kedvezett a kullancsok elszaporodásának, aminek a zalaiak örülhetnek a legkevésbé: az egészségügyi szolgálatok jelentése szerint lényegében az egész megye hemzseg az apró rovaroktól, a dombvidék szerelmesei az idén tehát legyenek még a szokásosnál is óvatosabbak. Nincsenek biztonságban a budapestiek sem, például a Margitszigeten kirándulók a séta után alaposan nézzék át magukat, nehogy hívatlan vendéget vigyenek magukkal haza. Pécsett a belvárosban is a nyakunkba eshet néhány vérszívó, de a baranyai megyeszékhely kedvelt kirándulóhelye, a Malomvölgy sem tartozik most a legbiztonságosabb területek közé. A kullancstérkép alapján Szeged viszont igen, ám az ott élők beszámolói szerint a híres vadaspark környékén szinte bárhol beleakadhatunk az apró rovarokba, érdemes tehát óvatosnak lenni, bármerre is járunk.Forrás: Travelline.hu